header_new_1.jpg

A tanulási képességek fejlesztése a német iskolákban


Rab Irén – Csapák Birgit – Girke Ágnes


Egy né­met tan­ter­vek és mód­sze­rek alap­ján ta­ní­tó is­ko­la ta­ná­rai va­gyunk Bu­da­pes­ten. Né­met­or­szág kü­lön­bö­ző tag­ál­la­ma­i­ból ér­ke­zett kol­lé­gá­ink van­nak. Kö­zös is­me­re­te­ink és ta­pasz­ta­la­ta­ink mel­lé né­hány né­met­or­szá­gi is­ko­lá­tól, ta­nár­tól és szak­in­téz­mény­től kér­tünk in­for­má­ci­ót a ta­nu­lás ta­ní­tá­sa té­má­já­ban, így állt össze az alább kö­vet­ke­ző anyag. Két kér­dést tet­tünk fel: 1) lé­te­zik-e ma olyan tan­tárgy a né­met ok­ta­tás­ban, amely ki­fe­je­zet­ten csak a ta­nu­lá­si mód­sze­rek ta­ní­tá­sá­val fog­lal­ko­zik?, 2) mi­lyen esz­kö­zök­kel sa­já­tít­tat­ják el a ta­nu­lók­kal a meg­fe­le­lő ta­nu­lá­si mód­sze­re­ket?

FON­TOS­NAK TE­KIN­TIK A TA­NU­LÁS TA­NÍ­TÁ­SÁT

A ka­pott vá­la­szok meg­le­pő­ek vol­tak. Ta­nu­lás­mód­szer­tant önál­ló tárgy­ként Né­met­or­szág­ban nem tanítanak, an­nak el­le­né­re, hogy tisz­tá­ban van­nak a ta­nu­lá­si mód­sze­rek ki­ala­kí­tá­sá­nak fon­tos­sá­gá­val. E nél­kül si­ker nem ér­he­tő el, hi­szen a ta­nu­lók rossz ta­nu­lá­si szo­ká­sai az ered­mé­nyes­sé­get gá­tol­ják. Prob­lé­mát okoz a rend­szer­te­len­ség, a kon­cent­rá­ci­ós kész­ség gyen­ge­sé­ge, a fi­gye­lem és a szel­le­mi je­len­lét hi­á­nya, ál­ta­lunk is is­mert és to­vább so­rol­ha­tó hi­bák a ta­nu­lá­si fo­lya­mat­ban. A ta­nu­lók tanulás-módszertani jár­tas­sá­gát azért is fon­tos­nak ta­lál­ják, mert a mo­dern ok­ta­tás­ban nem az is­me­re­tek, ha­nem a ta­nu­lá­si, az is­me­ret­szer­zé­si ké­pes­sé­gek ki­ala­kí­tá­sa az el­ső­ren­dű fe­la­dat. Ez az, ami hosszú­ tá­von hasz­no­sít­ha­tó. A ta­nu­lá­si és is­me­ret­szer­zé­si kész­ség pe­dig a he­lyes ta­nu­lá­si mód­sze­rek ré­vén ala­kul ki.


HOGYAN TANÍTJÁK A TANULÁST?

Né­met­or­szág­ban igye­kez­nek meg­sza­ba­dul­ni a ta­nár­köz­pon­tú, is­me­ret­köz­lő ok­ta­tá­si mód­sze­rek­től.  Az új tí­pu­sú ta­ní­tás te­vé­keny­ség­ori­en­tált, a ta­nu­lók ön­te­vé­keny­sé­gé­re és szo­ci­á­lis ér­zé­keny­sé­gü­ket is fej­lesz­tő csoportmunkájára tá­masz­ko­dik, ren­ge­teg kom­mu­ni­ka­tív elem­mel. Az új tí­pu­sú ta­ní­tás ha­té­konnyá ak­kor vá­lik, ha a ta­nu­lók meg­fe­le­lő mód­szer­ta­ni kom­pe­ten­ci­á­val ren­del­kez­nek. El­ső­ren­dű fe­la­dat­ként ke­ze­lik ezért a ta­nu­lá­si ké­pes­sé­gek ki­ala­kí­tá­sát. Kü­lön­bö­ző tanulásmódszertani tré­nin­ge­ket fej­lesz­tet­tek ki, me­lyek­ből az aláb­bi­ak­ban be­mu­ta­tunk né­há­nyat.


1. Ta­nu­lá­si mód­sze­rek al­kal­mi gya­kor­lá­sa az egyes  tan­tár­gyak ta­ní­tá­sa so­rán

Nem a leg­sze­ren­csé­sebb meg­ol­dás, mert a mód­szer­ta­ni tré­ning eb­ben az eset­ben vé­let­len­sze­rű, a mód­sze­rek tu­da­tos rög­zí­té­sé­re nem ke­rül sor. A szak­ta­nár a ta­ní­tás meg­ter­ve­zé­sé­nél és meg­va­ló­sí­tá­sá­nál a tan­tár­gyá­ban jól hasz­nál­ha­tó mód­sze­rek­re össz­pon­to­sít. Pél­dá­ul iro­da­lom­órán a szö­veg­fel­dol­go­zást és a szö­veg­ér­tést gya­ko­rol­ják, a tár­sa­da­lom­is­me­re­ti és ter­mé­szet­tu­do­má­nyos tan­tár­gyak­nál fo­ko­zott fi­gyel­met fordítanak a táb­lá­za­tok, di­ag­ra­mok és kü­lön­bö­ző szer­ke­ze­ti áb­rák ké­szí­té­sé­re.


2. Cél­zott prog­ram a ta­nu­lá­si tech­ni­kák gya­kor­lá­sá­ra

Ez a va­ri­áns az anya­nyel­vet ta­ní­tó ta­nár és/vagy az osz­tály­fő­nök mód­szer­ta­ni mun­ká­ját igény­li. Ab­ból in­dul ki, hogy ezek­nek a ta­ná­rok­nak vi­szony­lag sok órá­juk van az osz­tá­lyuk­ban, és funk­ci­ó­juk­nál fog­va amúgy is fe­le­lő­sek ta­nu­ló­ik mód­szer­ta­ni fel­ké­szí­té­sé­ért, így jó esélye van a tré­ning sikerének. Az anya­nyelv ta­ní­tá­sá­nál a tan­terv egyéb­ként is igen sok olyan kö­ve­tel­ményt fo­gal­maz meg, me­lyek meg­va­ló­sí­tá­sa meg­kö­ve­te­li az alap­ve­tő ta­nu­lá­si tech­ni­kák és mun­ka­mód­sze­rek is­me­re­tét. Az osz­tály­fő­nök to­váb­bi ne­ve­lé­si fe­la­da­tai – önál­ló­ság­ra, szo­ci­á­lis ér­zé­keny­ség­re ne­ve­lés – ugyan-­csak to­vább erő­sí­tik a ta­nu­lók mód­szer­ta­ni fel­ké­szült­sé­gé­nek ki­ala­kí­tá­sát. A tré­ning kö­vet­ke­ze­tes vég­re­haj­tá­sá­ra ga­ran­ci­át a ta­nár sze­mé­lye, ér­de­kelt­sé­ge és el­kö­te­le­zett­sé­ge je­lent. Ki­csi az esé­lye an­nak, hogy egy ilyen át­gon­dolt, cél­irá­nyos prog­ram ne ér­je el a kí­vánt ha­tást.


3. In­ten­zív, ala­po­zó tanulásmódszertani tré­ning

Ezt a vál­to­za­tot az ötö­dik és a he­te­dik év­fo­lyam meg­kez­dé­se­kor al­kal­maz­zák. Né­met­or­szág­ban ezen a két év­fo­lya­mon tör­té­nik az is­ko­la­tí­pus vál­tás: az 5. osz­tály az al­só ta­go­zat be­fe­je­zé­se után az ori­en­tá­ló sza­kasz kez­de­te, a 7. év pe­dig a kö­zép­is­ko­lai ta­nul­má­nyok meg­kez­dé­sé­nek ide­je. En­nek az alap­tré­ning­nek a kü­lön­le­ges­sé­ge, hogy a tan­anya­got hát­tér­be szo­rí­tó gaz­dag gya­kor­lat­anya­ga az év­fo­lya­mon ta­ní­tó ta­ná­rok kon­cent­rált együtt­mű­kö­dé­sét kö­ve­te­li meg. Ők fe­le­lő­sek a tré­ning meg­va­ló­sí­tá­sá­ért is. Né­hány is­ko­lá­ban 3-4 fős ta­nár­cso­por­tok tel­jes óra­szá­muk­ban több hé­ten ke­resz­tül csak ta­nu­lás­mód­szer­tant tanítanak. A cél eb­ben az eset­ben az, hogy a ta­nu­lók fel­is­mer­jék a ta­nu­lá­si mód­sze­rek je­len­tő­sé­gét, és hogy a meg­szer­zett ta­nu­lá­si ké­pes­sé­ge­ket mé­lyen rög­zít­sék. Ezek ápo­lá­sa és to­vább­fej­lesz­té­se már a szak­ta­ná­rok fe­la­da­ta, akik a ké­sőb­bi­ek­ben fo­lya­ma­to­san gon­dos­kod­nak a ta­nu­lók ta­nu­lá­si re­per­to­ár­já­nak bő­ví­té­sé­ről.


4. A ta­nu­lás ta­nu­lá­sa pro­jekt­ta­ní­tás ke­re­té­ben

Né­met­or­szág­ban sok is­ko­lá­ban ked­velt ta­ní­tá­si for­ma a pro­jekt ke­re­té­ben tör­té­nő ta­ní­tás. Né­hány na­pot vagy he­tet az is­ko­la ar­ra szán, hogy az osz­tály­ke­re­te­ket és tan­tár­gyi ke­re­te­ket fel­bont­va az ön­szer­ve­ző­dő­en lét­re­jö­vő di­ák­cso­por­tok bi­zo­nyos té­má­kat önál­ló­an, ta­ná­ri se­géd­let­tel – de nem irá­nyí­tás­sal – meg­vizs­gál­ja­nak és fel­dol­goz­za­nak. Ezt a ta­ní­tá­si for­mát fel­hasz­nál­ják át­gon­dol­tan fel­épí­tett tanulásmódszertani tré­ning­re is. A gye­re­kek kü­lön­bö­ző té­ma­kö­rök­ből vá­laszt­hat­nak (pél­dá­ul: a szö­veg­fel­dol­go­zás mód­sze­rei, me­mó­ria­fej­lesz­tés, kis­elő­adá­sok ké­szí­té­sé­nek tech­ni­ká­ja, kre­a­tív írás, ta­nu­lás ott­hon, prob­lé­ma­meg­ol­dó gon­dol­ko­dás stb.), és a vá­lasz­tott té­mát együt­te­sen dol­goz­zák fel.


5. Mód­szer­fej­lesz­tés ta­nó­rán kí­vü­li fog­lal­ko­zá­so­kon

A ta­nu­lás­mód­szer­tan ta­ní­tá­sá­nak e for­má­ját is sok he­lyen hasz­nál­ják. Hát­rá­nya az ön­kén­tes­ség – ez per­sze más szem­pont­ból elő­nyös –,  mert csak a ta­nu­lá­si mód­sze­rek el­sa­já­tí­tá­sá­ban mo­ti­vált ta­nu­lók vesz­nek részt benne. Akik­nek iga­zán szük­sé­gük len­ne rá, eb­ből a kép­zé­si for­má­ból ki­ma­rad­nak.


FEL­KÉ­SZÜ­LÉS A TA­NU­LÁS TA­NÍ­TÁ­SÁ­RA

A vá­zolt tanulásmódszertani tré­nin­gek meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz fel­ké­szült ta­ná­rok­ra van szük­ség. Köz­pon­ti­lag vagy az egyes is­ko­lák­ban szer­ve­zett ta­ná­ri to­vább­kép­zé­sek, szak­köny­vek tu­cat­jai gon­dos­kod­nak ar­ról, hogy a ta­ná­rok e ki­hí­vás­nak ele­get tud­ja­nak ten­ni. A to­vább­kép­zés ki­ter­jed a kül­föl­dön mű­kö­dő né­met is­ko­lák ta­ná­ri ka­ra­i­ra is. 

Ezek­nek az is­ko­lák­nak az adott or­szág­ban élő va­la­mennyi né­met ál­lam­pol­gár­sá­gú gyer­me­ket fel kell ven­ni­ük. A fluk­tu­á­ció ter­mé­szet­sze­rű­en igen nagy. Egy osz­tály­ban együtt ta­lál­ha­tók a jó ké­pes­sé­gű gim­na­zis­ták és a sze­ré­nyebb te­het­sé­gű „Hauptschülerek” (a tíz osz­tá­lyos ál­ta­lá­nos is­ko­lák ta­nu­lói). A ta­ní­tás a ta­ná­ri kar­tól igen nagy fel­ké­szült­sé­get kí­ván, hogy min­den ta­nu­ló szá­má­ra egyén­re sza­bott kö­ve­tel­mé­nye­ket ér­vé­nye­sít­hes­se­nek.

1994-ben a kül­föl­di né­met is­ko­lák Köln­ben mű­kö­dő köz­pon­ti hi­va­ta­la a Moszk­vai Né­met Is­ko­lá­ban szer­ve­zett to­vább­kép­zést, me­lyen a var­sói, a prá­gai, a bu­ka­res­ti, a moszk­vai és a bu­da­pes­ti is­ko­lák ta­ná­rai vet­tek részt. A to­vább­kép­zés cél­ja a ta­nu­ló­köz­pon­tú, te­vé­keny­ség­ori­en­tált, dif­fe­ren­ci­ált ta­ní­tás el­mé­le­ti és gya­kor­la­ti mód­sze­re­i­ben va­ló tré­nin­ge­zés volt. A sze­mi­ná­ri­u­mot H. Klip­pert ve­zet­te, aki­nek eb­ben a té­má­ban a köz­el­múlt­ban je­lent meg Tanulásmódszertani tré­ning egymásra épü­lő gya­kor­la­tok cí­mű köny­ve. En­nek alap­ján folyt a to­vább­kép­zés. A ja­va­solt ta­nu­lá­si-ta­ní­tá­si for­má­kat a rész­tve­vők a he­lyi is­ko­la di­ák­ja­in mind­járt ki is pró­bál­hat­ták.

1995-ben a Bu­da­pes­ti Né­met Is­ko­la A ta­nu­lás mód­szer­ta­na cím­mel ren­de­zett is­ko­lán be­lü­li ta­ná­ri to­vább­kép­zést, me­lyet a Moszk­vá­ban, il­let­ve a bu­da­pes­ti Al­ter­na­tív Köz­gaz­da­sá­gi Gim­ná­zi­um tanulásmódszertani tan­fo­lya­mán fel­ké­szült kol­lé­gák tar­tot­tak. Elő­adá­sa­ik­ból ki­de­rült, mennyi­re fon­tos len­ne di­ák­ja­in­kat a ta­nu­lás mód­sze­re­i­vel meg­is­mer­tet­ni, hi­szen ren­ge­teg időt és ener­gi­át ta­ka­rít­hat­ná­nak meg és si­ke­re­seb­bek is le­het­né­nek, ha tud­ná­nak ta­nul­ni. Né­hány osz­tály­ban meg­vizs­gál­ták a ta­nu­lá­si szo­ká­so­kat. Az ered­mé­nyek rész­ben ön­ma­guk­ban ma­gya­rá­za­tot ad­tak sok di­ák is­ko­lai ku­dar­ca­i­nak oka­i­ra. A di­á­kok je­len­tős ré­sze nem kér­dez pél­dá­ul, ha nem ért va­la­mit, nem néz­ utá­na az is­me­ret­len és új ki­fe­je­zé­sek je­len­té­sé­nek, nem „dol­goz­za fel” a lec­ké­ket, ha­nem csak be­ma­gol­ja, nem biz­to­sít­ja ma­gá­nak a meg­fe­le­lő kül­ső, bel­ső ta­nu­lá­si fel­té­te­le­ket. E hi­á­nyos­sá­gok oka nem föltétlenül a di­á­kok­ban ke­re­sen­dő, hi­szen so­kuk­nak még sen­ki nem be­szélt ar­ról, ho­gyan ta­nul­ja­nak. Ta­ní­tá­si mód­sze­re­ink sok eset­ben egyál­ta­lán nem se­gí­tik elő a könnyebb ta­nu­lást.

Az is nyil­ván­va­ló, hogy a fel­sőbb is­ko­lák és a mun­ka­he­lyek ugyan­ak­kor egy­re in­kább olyan if­ja­kat vár­nak, akik nagy­fo­kú önál­ló­ság­gal, prob­lé­ma­meg­ol­dó ké­pes­ség­gel ren­del­kez­nek, jól kom­mu­ni­kál­nak, és bir­to­ká­ban van­nak azok­nak a mód­sze­rek­nek, ké­pes­sé­gek­nek és kész­sé­gek­nek, ame­lyek se­gít­sé­gé­vel gyor­san, ha­té­ko­nyan bár­mit el­sa­já­tít­hat­nak. Ha ezt az esz­közt a ke­zük­be ad­juk, jö­vő­jü­ket is meg­könnyít­jük.


EGY KI­TŰ­NŐ MÓD­SZER­TA­NI KI­AD­VÁNY

A ta­nu­lá­si ké­pes­sé­gek fej­lesz­té­sé­hez Né­met­or­szág­ban je­len­tős szá­mú könyv, pe­da­gó­gi­ai ki­ad­vány, szak­cikk je­lent meg az el­múlt húsz év­ben. Ezek kö­zött nincs olyan tan­könyv, amely egye­ne­sen a di­á­kok­nak szól­na, in­kább a ta­ná­rok mód­szer­ta­ni fel­ké­szü­lé­sét szol­gál­ja va­la­mennyi. Min­ta­fe­la­da­tok, sé­mák, az alap­ké­pes­sé­ge­ket fej­lesz­tő gya­kor­lat­so­rok ké­pe­zik e köny­vek ge­rin­cét, nagy vál­to­za­tos­ság­ban. Ezek­ből me­rít­het öt­le­te­ket a ta­nár ta­ní­tá­si órá­i­ra, vagy ké­szít­het sa­ját tantárgyának anya­gá­hoz gya­kor­ló fe­la­da­to­kat. Az egyik leg­újabb ki­ad­vány a már em­lí­tett H. Klip­pert köny­ve, mely­ből né­hány rész­le­tet, gya­kor­lat­tí­pust és el­mé­le­ti fej­te­ge­tést a TANÍ-TANI kö­vet­ke­ző szá­ma­i­ban mu­ta­tunk be.

A szer­ző már az elő­szó­ban le­szö­ge­zi, hogy cél­ja egy gya­kor­lat­ban jól hasz­nál­ha­tó könyv ki­a­dá­sa volt, az­az nem el­mé­le­tek­kel akar­ja un­tat­ni a ta­ná­ro­kat és a ta­nu­ló­kat, ha­nem gya­kor­la­to­kat vé­gez­tet, és eköz­ben kap­ják meg a ta­nu­lá­si mód­sze­rek­re vo­nat­ko­zó  is­me­re­te­ket. A be­ve­ze­tő­ben rö­vid is­mer­te­tést ol­vas­ha­tunk ar­ról, mit je­lent és mi­ért fon­tos a ta­nu­lá­si mód­sze­rek el­sa­já­tí­tá­sa. Ér­de­mes ezek­ből né­hány pon­tot ki­emel­nünk:

 sok a bi­zony­ta­lan ta­nu­ló, akinek nincs ki­ala­kult ta­nu­lá­si mód­sze­re, így nem tud­nak ele­get ten­ni a ve­lük szem­ben tá­masz­tott kö­ve­tel­mé­nyek­nek;

 az is­ko­lá­ban a ta­nár meg­mond­ja, mit és ho­gyan kell csi­nál­ni, ezért ha a meg­szo­kott ta­ná­ri út­mu­ta­tás hi­ány­zik, a gye­rek el­bi­zony­ta­la­no­dik, ta­nács­ta­lan­ná vá­lik, ma­gá­ra ma­rad;

 a ta­nu­lá­si mód­sze­rek ta­ní­tá­sát gyak­ran el­ha­nya­gol­ják, mert a tan­ter­vek és a tan­köny­vek (és a ta­nár­kép­zés is) egy­ol­da­lú­an tan­anyag-ori­en­tált;

 az ok­ta­tás­ku­ta­tók egyetértenek ab­ban, hogy a ta­nu­lók ta­nu­lá­si kul­tú­rá­ja egy­re na­gyobb sze­re­pet fog kap­ni a jö­vő­ben;

 az ok­ta­tás­nak nem sza­bad pusz­tán is­me­re­tek köz­ve­tí­té­sé­re kor­lá­to­zód­nia, az ön­kép­zés­hez szük­sé­ges is­me­re­tek ta­ní­tá­sát ér­de­mes elő­tér­be he­lyez­ni;

– a ta­nu­lá­si mód­sze­rek is­me­re­te, a sa­ját ta­nu­lá­si stí­lus meg­szer­zé­se az is­ko­lai si­ker­él­mé­nyek és a ta­nu­lói mo­ti­vált­ság kul­csa.

A to­váb­bi­ak­ban a könyv a ta­ní­tás so­rán fel­hasz­nál­ha­tó mód­szer­ta­ni tré­nin­get épí­ti fel az aláb­bi fe­je­ze­tek­ben: fel­ké­szü­lés a ta­nu­lás­ra, az in­for­má­ció­szer­zés mód­sze­rei, az in­for­má­ci­ók fel­dol­go­zá­sa, a ta­nu­lás meg­szer­ve­zé­se. Min­den té­má­hoz min­ta­fe­la­da­tok kap­cso­lód­nak, me­lyek a ta­nu­lás ta­ní­tá­sát tan­tár­gyi tan­anya­go­kon mu­tat­ják be.


TANÍ-TANI 1, 1996 

Frissítve: 2012/07/24 - 06:36
fel | vissza | Az oldal nyomtatása