header_new_4.jpg

Tanulási képességek fölmérése



Oroszlány Péter

A tanulási nehézségek hátterében ezerféle ok húzódhat meg. Ha ezeket nem látjuk világosan, segíteni sem tudunk. Az alapos oknyomozás sokszor arra ébreszthet rá bennünket, hogy talán nem is a gyerekeket kell elsősorban változásra sarkallnunk, hanem a tanulási föltételeket és a tanítási órákat kell úgy átalakítanunk, hogy a tanulás élvezetesebbé, izgalmasabbá váljon – a diáknak és a tanárnak egyaránt. Ez persze nagyon nehéz. 

Ha tanítványaink tanulási képességének fejlesztésével átgondoltan kívánunk foglalkozni, s ehhez teret és időt is sikerül biztosítanunk az iskolában – tanulásmódszertan órákon, osztályfőnöki órákon vagy éppen szakóráinkon –, első tennivalónk, hogy felmérjük, hol tartanak a gyerekek tanulóképességükben, e sok részképességet magába foglaló területen. Nevezhetjük ezt diagnózisnak, szebb magyar szóval helyzetképnek, amely kiterjed a gyerekeknek a tanuláshoz, az iskolához való viszonyuk feltárására, tanulási szokásaik és módszereik megismerésére, a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességeik fölmérésére. A vizsgálódás kivitelezési módja attól is függ, mekkorák a gyerekek. Az alsó tagozaton, ahol az osztálytanító mindennap legalább 3-4 órát tölt a kisiskolások társaságában, és figyelme természetszerűen terjed ki a teljes gyermeki személyiségre és a képességek alakulására, talán nincs is szükség külön fölmérésre. Elegendő, ha a tanító a tanulás problémájára fókuszálva végiggondolja egy kidolgozott szempontrendszer alapján, hol tartanak növendékei. Ebből a végiggondolásból szinte maguktól adódnak a tennivalók.

Más a helyzet a felső tagozaton és a középiskolában, ahol az osztályfőnök – akitől leginkább elvárható, hogy ne szaktárgyában, hanem a gyermeki személyiség egészében gondolkodjon – nem napi, hanem jó esetben is csupán heti 3-4 órában van együtt diákjaival. És még ebben a néhány órában is mennyire háttérbe szorul – a tananyag egyre követelőbb átadási kényszere következtében – a gyermeki személyiség fejlődéséhez, szükségleteihez idomuló személyközpontú szemléletmód! Ezért nagy lehetőség az osztályfőnökök számára a tanulásmódszertan tanítása, mert ezenközben rendkívül sokat tudhatnak meg a gyermekek állapotáról, megismerhetik fejlődésük elakadási pontjait, s lehet módjuk a korrigálásra is. A képességfölmérésnek ugyanis a legjelentősebb haszna abban a lehetőségben rejlik, hogy a diákokkal meg lehet – és meg is kell – beszélni az eredményeket, s közösen lehet megállapodni a tennivalókban. 

A tanulók irányításának legfontosabb eszköze a beszélgetés. Ha belegondolunk abba, hány percet is fordítunk erre az iskolában naponta, valószínűleg tanári gyakorlatunk legkényesebb pontjára tapintunk! Nincs elegendő időnk a jó beszélgetésekre! Olyan beszélgetésre gondoljunk, amely a gyermeknek személyes biztonságot ad az iskolában. Olyan beszélgetésre, amelyben róla, az ő fejlődéséről van szó, ugyanakkor mégsem a tanári intelmeké a főszerep, hanem együttes gondolkodás történik, s a tanár beszéltető-meghallgató-rávezető szerepe dominál.

Az alább közlendő fölméréseket, kérdőíveket, teljesítményméréseket tehát abban a szellemben dolgozzuk föl, hogy ilyen beszélgetésekhez szolgáltassanak alapanyagot. Az egész osztállyal vagy csoporttal való együttes foglalkozás mellett biztosan nem nélkülözhető a kiscsoportos és az egyéni beszélgetés sem. A fölmérések legnagyobb kísértése, hogy az eredmények értékelése mechanikussá válik, a gyerekek átváltoznak számokká. Álljunk ellen ennek a kísértésnek, és mindig a teljes személyiség állapota szerint ítéljük meg az eredményeket. Ez rendkívüli mozgósító erő, ennek a szemléletnek a sugárzásától változnak legjobban a gyerekek, ez hozza mozgásba belső erőiket. És ez a cél: a gyermeki erők, a gyermeki akarat kimozdítása a szunnyadó állapotból: az ébresztgetés. Ez a távlati gondolkodás vezet a tanulói öntudat és ambíció föltámadásához, az önállóság megszerzéséhez. Persze általában nem egyik napról a másikra.

A tanulási képességek fölmérése kiindulási pont a tennivalók felé. Az abszolút értékskálát nem lehet figyelmen kívül hagyni – az húz előre. Azonban mégis lényegesebb talán, hogy a gyerekek önmagukhoz mérten tanuljanak meg változni, tökéletesedni, ismerjék fel belső lehetőségeiket. 

Ehhez ajánljuk segítségül az alábbi vizsgálatsort és feladatlapokat, tesztlapokat, melyek értelemszerűen használhatók vagy átalakíthatók a különböző korosztályoknál.


Tanulási diagnosztikai-vizsgálatok

1 TANULÁSI MÓDSZEREIM 

Fogalmazás az egyéni tanulási szokásokról 9-10 éves kortól 
Munka idő: kb. 15 perc. Kivitelezés: csoportosan az első órán, vagy otthoni feladatként. 
Értékelés: tartalomelemzés – milyen jó és milyen rossz tanu lási szokások kalren delkeznek a gyerekek, milyen a napi rendjük, hogyan tanulnak az iskolában és hogyan otthon? 

2 TANULÁSI ATTUTŰD- ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT

Ötven állítást tartalmazó kérdő ív. 10-12 éves kortól. 
Munkaidő: kb. 15 perc. 
Kivitelezés: csoportosan az iskolában, vagy otthoni feladatként. 
Értékelés: a válaszokban meg adott 1–5 skálán, egyénileg és csoportosan. 

3 KONCENTRÁCIÓSKÉPESSÉG, MONOTÓNIA-TŰRÉS TESZT

A figyelmi képesség tartósságának és könnyedségének vizsgálata. 10 éves kortól. Munka idő: 6 perc.

Kivitelezés: 
a gyerekek jeladásra egyszerre látnak munkához, négyjegyű számokat írnak a meg adott szabály szerint négyzethálós osz opokba. Percenként új oszlopot kell kezdeni, amit a tanár jelez a folya matos munka közben. Nagyon lényeges a pontos idő mérés és hogy a gyerekekazonnal letegyék a tollat, ahogy a tanár ezt kéri a munkaidő végén. Kétszer, egymást követő napokon érdemes elvégeztetni, lehetőleg ugyanabban a napszakban. Két-három hónaponként megismételhetjük a mérést, ekkor is duplázva. 

Értékelés:
 mennyiségi és minőségi jellem zők: leírt számok mennyisége (oszloponként és összesen), hibák száma (az ezres, a százas és a tízes váltásokat ránézéssel, az egyeseket sablon (lásd az előző oldalon) segítségével ellen őrizzük; fontos, hogy minden hiba után újrailleszthetjük a sablont, te hát egy hiba nem rontja el az egész oszlopot!). 

BESZÉDKÉPESSÉG-VIZSGÁLAT I 

Logopédiai szűrés. Bármely életkorban, középiskolában is.
Kivitelezés: logopédus bevonásával, tanítási időn kívül
Értékelés: javítható beszédhibák megállapítása, a korrigáló foglalkozások megbeszélése

5 BESZÉDKÉPESSÉG-VIZSGÁLAT II 

Önkifejező-képesség:
 3 perces összefüggő beszéd. Bármely életkorban. 
Kivitelezés: 5 fős csoportokban a tanárral, oldottan, tanórán kívül. A választott témáról felkészülési idő nélkül kell beszélni. 
Javasolt témák:

Bemutatom az iskolát, ahova járok vagy jártam

  • Lakóhelyem, ahol élek
  • Eddigi legkedvesebb olvasmányaim
  • Kedvenc időtöltéseim
  • Egy emlékezetes utazás vagy kirándulás

Értékelési szempontok: folyamatosság–akadozás–szótalálás, mondatfűzés–szövegépítés-szövegkoherencia, tartalmi elemek, árnyaltság–érzékletesség, átéltség–szuggesztivitás–kapcsolattartás, beszédtechnikai jellegzetességek 

6 BESZÉDKÉPESSÉG-VIZSGÁLAT III 

Szövegreprodukció szóban egy szöveg (anekdota) elolvasása és átgondolás után. 10 éves kortól. 
Kivitelezés: 5 fős csoportokban, tanórán kívül; folyamatos szövegmondással, a beszédet a hallgatóságnak címezve 
Értékelési szempontok: ugyanaz, mint az előző pontnál, valamint tartalmi hűség, lényegmegragadás, súlypontozás, élményszerűség. 

7 HANGOS OLVASÁS VIZSGÁLATA 
Kivitelezés: egyénileg vagy 2-5 fős csoportokban hallgatjuk meg a gyerekek olvasását, tanórán kívül vagy differenciált foglalkozás során Értékelés: Az olvasás értékelésére A tanulás tanítása című tanári kézikönyv Kifejező olvasás fejezete, olvasmányai és háttéranyaga ad támpontokat. Olvasási anyagul azokat az anekdotákat használjuk, amelyeket a beszédképesség vizsgálatánál is olvastattunk, de más típusú szöveg is megfelelő. 

8 OLVASÁSI SEBESSÉG ÉS SZÖVEGÉRTÉS TESZT 
Időmérés, válasz kérdésekre, egyszeri olvasás után. 12-16 éves korosztály. Kisebbeknek könnyebb és rövidebb, nagyobbaknak hosszabb és nehezebb szöveggel. Kivitelezés: A vizsgálat csoportos; kivitelezésében fontos, hogy a gyerekek egyszerre kezdjenek olvasni a tanár jeladására; akik hamarabb kapják meg a lapot, azok se nézegessék a jeladás előtt. Az időt videóval érdemes mérni, a kazettán a digitális órát 0-tól kell indítani, de a táblára is írhatjuk az eltelő időt 10 másod-percenként. Így minden gyerek követheti, mennyi ideig olvasott. Ezután válaszolniuk kell a lap másik felén levő kérdésekre. 
Munkaidő: amíg mindenki be nem fejezi a válaszadást, kb. 15-25 perc. Az értékelést segíti a tanári kézikönyv 192. oldalán olvasható megoldási kulcs. Mérlegelni kell, hogy a válasz teljes egészében jó-e. Részlegesen jó válaszoknál mérlegelés alapján csökkenteni kell az értéket.
Értékelés: mennyiség (szó/perc) és minőség (szövegfelfogási %) 

9 EMLÉKEZETI TELJESÍTŐKÉPESSÉG MÉRÉSE 
Verstanulás; kisebbeknek rövidebb, nagyobbaknak (12 éves kortól) hosszabb vers Kivitelezés: tanítási órán; kiosztjuk a Weöres-verset, majd 12 (illetve 4) perc elteltével visszagyűjtjük, ügyelve arra, hogy mindenki egyenlő ideig tanulhasson. Azonnal leíratjuk a verset (rövid távú memória). A következő napon próbálják meg újra leírni emlékezetből egy üres lapra (ezt a feladatot ne mondjuk meg előre, előző nap), majd újabb 6 (2) perces tanulás után más színű tollal egészítsék ki a szövegüket. A harmadik napon megint emlékezetből kell először leírni, majd 3 (1) perces tanulás után ismét kiegészíthetik más színnel. 
Értékelés: a teljesen hibátlan sorokat számoljuk meg. Összevetjük a három produktumot, így alkotunk fogalmat a gyerekek emlékezeti képességeiről, annak pontosságáról és tartósságáról. 

10 LÉNYEGMEGRAGADÁS TESZT
Szövegtömörítés és lényegfelismerés képességének vizsgálata. 10 éves kortól. Munkaidő: szükség szerint, kb. 15-20 perc 
Kivitelezés: három lépésben tizedére rövidítik a gyerekek a feladatlap szövegét 
Értékelés: az értékelés fáradságos, a létrehozott szövegeket elemezni kell. Ehhez a feladatot a javítónak is meg kell oldania. Lehet ötös, hármas vagy kettes skálán pontozni. 

11 GONDOLKODÁSI ATTITŰD VIZSGÁLATA
Kérdőív: a tanulás és a gondolkodás kapcsolata. 12-13 éves kortól. 
Munkaidő: 10 perc 
Kivitelezés: igen-nem, a-b feleletválasztás 
Értékelés: a válaszokat egyénileg és csoportosan értékeljük 

12 GONDOLKODÁSI TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE
Gondolkodást, fejtörést kívánó feladatok a gondolkodási utak megfigyelésére. 13-14 éves kortól. 
Munkaidő: kb. 40 perc Kivitelezés: tanítási órán. A feladatok a tankönyvből (Könyv a tanulásról) származnak, így feloldásaik a tanári kézikönyvben (243., 244., 266., 273. oldalak) megtalálhatók. 
Értékelés: a megoldás és a gondolatmenet helyessége, eredetisége.

 

TANULÁS-DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK.pdf

pdf, 1.5M, 11/17/10, 5733 downloads

Frissítve: 2012/07/24 - 06:33
fel | vissza | Az oldal nyomtatása